hírbanner

Blog

A jóga el nem mondott története: az ókori Indiától a globális wellness forradalomig

Bevezetés a jógába

A jóga a „jóga” szó átírása, ami „igát” jelent, és arra utal, hogy egy mezőgazdasági szerszámigával két tehenet kötnek össze a föld szántásához, valamint rabszolgák és lovak hajtásához. Amikor két tehenet igával kötnek össze a föld szántásához, összhangban kell mozogniuk, harmonikusnak és egységesnek kell lenniük, különben nem lesznek képesek dolgozni. Jelentése „kapcsolat, kombináció, harmónia”, később pedig kiterjesztették „a spiritualitás összekapcsolásának és kiterjesztésének módszerére”, vagyis az emberek figyelmének összpontosítására, valamint annak irányítására, használatára és megvalósítására.

Évezredekkel ezelőtt Indiában, az ember és a természet közötti harmónia legmagasabb szintjére törekedve, a szerzetesek gyakran elszigetelten éltek az őserdőkben és meditáltak. Hosszú, egyszerű élet után a szerzetesek a természet számos törvényét felismerték az élőlények megfigyelése révén, majd az élőlények túlélésének törvényeit alkalmazták az emberekre, fokozatosan érzékelve a test finom változásait. Ennek eredményeként az emberek megtanultak kommunikálni a testükkel, és így megtanulták felfedezni azt, és elkezdték fenntartani és szabályozni egészségüket, valamint a betegségek és fájdalmak gyógyításának ösztönét. Több ezer éves kutatás és összefoglalás után fokozatosan kialakult egy elméletileg teljes, pontos és gyakorlatias egészségügyi és fitnesz rendszer, a jóga.

iga

Modern igák képei

Jóga képek mindenkinek

A jóga, amely az utóbbi években a világ számos részén népszerűvé és felkapottá vált, nem csupán egy népszerű vagy divatos fitneszgyakorlat. A jóga egy nagyon ősi energiaismereti gyakorlási módszer, amely ötvözi a filozófiát, a tudományt és a művészetet. A jóga alapjai az ősi indiai filozófián alapulnak. Évezredek óta a pszichológiai, fiziológiai és spirituális előírások az indiai kultúra fontos részévé váltak. Az ősi jóga hívői azért fejlesztették ki a jóga rendszert, mert szilárdan hitték, hogy a test edzésével és a légzés szabályozásával uralhatják az elmét és az érzelmeket, és örökre fenntarthatják az egészséges testet.

A jóga célja a test, az elme és a természet harmóniájának megteremtése, ezáltal az emberi potenciál, a bölcsesség és a spiritualitás fejlesztése. Egyszerűen fogalmazva, a jóga egy dinamikus fiziológiai mozgás és spirituális gyakorlat, valamint egy életfilozófia, amelyet a mindennapi életben alkalmaznak. A jógagyakorlás célja a saját elme jó megértése és szabályozása, valamint a fizikai érzékek megismerése és elsajátítása.

A jóga eredete

A jóga eredete az ókori indiai civilizációig vezethető vissza. Az ókori Indiában 5000 évvel ezelőtt a "világ kincsének" nevezték. Erős hajlama van a misztikus gondolkodásra, és nagy része szóbeli formulák formájában öröklődik mesterről tanítványra. A korai jógik mind intelligens tudósok voltak, akik egész évben kihívások elé álltak a természettel a hófödte Himalája lábánál. Ahhoz, hogy valaki hosszú és egészséges életet élhessen, szembe kell néznie a "betegséggel", a "halállal", a "testtel", a "lélekkel" és az ember és a világegyetem kapcsolatával. Ezeket a kérdéseket a jógik évszázadok óta tanulmányozzák.

A jóga Észak-Indiában, a Himalája lábánál keletkezett. A kortárs filozófiakutatók és jógatudósok kutatások és legendák alapján elképzelték és leírták a jóga eredetét: A Himalája egyik oldalán található egy 8000 méter magas Szent Anya-hegy, ahol sok remete él, akik meditációt és nehézségeket gyakorolnak, és sokan közülük szentekké válnak. Ennek eredményeként egyesek irigykedni kezdtek rájuk és követni kezdték őket. Ezek a szentek szóbeli formulák formájában adták tovább a gyakorlás titkos módszereit követőiknek, és ők voltak az első jógik. Amikor az ősi indiai jógagyakorlók testüket és elméjüket a természetben gyakorolták, véletlenül felfedezték, hogy különféle állatok és növények születtek, képesek voltak gyógyítani, ellazulni, aludni vagy ébren maradni, és természetes módon, kezelés nélkül is felépülhettek, ha betegek voltak.

Három különböző fotó összeillesztve, mindegyiken egy Nuls Series ruhadarabban jógázó nő látható

Gondosan megfigyelték az állatokat, hogy lássák, hogyan alkalmazkodnak a természetes élethez, hogyan lélegznek, esznek, ürítenek, pihennek, alszanak és hogyan győzik le hatékonyan a betegségeket. Megfigyelték, utánozták és személyesen is megtapasztalták az állatok testtartásait, kombinálva azokat az emberi testfelépítéssel és különféle rendszerekkel, és létrehoztak egy sor olyan gyakorlatrendszert, amelyek jótékony hatással vannak a testre és az elmére, azaz ászanákat. Ugyanakkor elemezték, hogy a szellem hogyan befolyásolja az egészséget, feltárták az elme irányításának eszközeit, és keresték a módját a test, az elme és a természet közötti harmónia elérésének, ezáltal fejlesztve az emberi potenciált, a bölcsességet és a spiritualitást. Ez a jógameditáció eredete. Több mint 5000 évnyi gyakorlás után a jóga által tanított gyógyító módszerek generációk javát szolgálták.

Kezdetben a jógik barlangokban és sűrű erdőkben gyakoroltak a Himalájában, majd templomokba és vidéki házakba is beterjesztették gyakorlataikat. Amikor a jógik a mély meditáció legmélyebb szintjére jutnak, elérik az egyéni tudat és a kozmikus tudat kombinációját, felébresztik a bennük szunnyadó energiát, megvilágosodásra és a legnagyobb örömre tesznek szert, ezáltal erős vitalitást és vonzerőt kölcsönözve a jógának, és fokozatosan elterjedt az indiai átlagemberek körében.

Kr. e. 300 körül a nagy indiai bölcs, Patandzsali megalkotta a Jóga Szútrákat, amelyekre az indiai jóga valóban épült, és a jóga gyakorlatát hivatalosan nyolcágú rendszerként határozták meg. Patandzsali egy szent, akinek nagy jelentősége van a jógában. Ő írta a Jóga Szútrákat, amelyek a jóga összes elméletét és ismeretét tartalmazták. Ebben a műben alkotott a jóga először teljes rendszert. Patandzsalit az indiai jóga megalapítójaként tisztelik.

Régészek egy jó állapotban fennmaradt kerámiát fedeztek fel az Indus folyó medencéjében, amelyen egy meditáló jógafigura látható. Ez a kerámi legalább 5000 éves, ami arra utal, hogy a jóga története még régebbre vezethető vissza.

Védikus protovédikus korszak

Ősi jóga képek

Primitív időszak

Kr. e. 5000-től 3000-ig az indiai gyakorlók az őserdők állataitól tanulták a jóga gyakorlatát. A Wutong-völgyben főként titokban adták tovább. 1000 évnyi evolúció után kevés írásos feljegyzés maradt fenn, és meditáció, kontempláció és aszkézis formájában jelent meg. A jógát ebben az időben tantrikus jógának nevezték. Az írásos feljegyzések nélküli időszakban a jóga fokozatosan fejlődött egy primitív filozófiai gondolkodásmódból a gyakorlás módszerévé, amelyben a meditáció, a kontempláció és az aszkézis volt a jóga gyakorlásának középpontjában. Az Indus civilizáció idején az indiai szubkontinensen élő őslakosok egy csoportja vándorolt ​​a földön. Minden végtelen inspirációt adott nekik. Komplex és ünnepélyes szertartásokat tartottak, és isteneket imádtak, hogy érdeklődjenek az élet igazsága iránt. A szexuális erő, a különleges képességek és a hosszú élet imádata a tantrikus jóga jellemzői. A hagyományos értelemben vett jóga a belső lélek gyakorlata. A jóga fejlődését mindig is az indiai vallások történelmi fejlődése kísérte. A jóga jelentését folyamatosan fejlesztették és gazdagították a történelem során.

Védikus időszak

A jóga kezdeti koncepciója a Kr. e. 15. században és a Kr. e. 8. században jelent meg. A nomád árják inváziója súlyosbította India őshonos civilizációjának hanyatlását, és elhozta a brahman kultúrát. A jóga koncepcióját először a vallásos klasszikus "Védák" vetették fel, amelyek a jógát "megtartóztatásként" vagy "fegyelemként" definiálták, de pózok nélkül. Az utolsó klasszikusban a jógát az önmegtartóztatás módszereként használták, és a légzésszabályozás bizonyos tartalmát is tartalmazta. Abban az időben a jógát olyan papok alkották meg, akik Istenben hittek a jobb éneklés érdekében. A védikus jógagyakorlás célja a főként a fizikai gyakorlaton alapuló önfelszabadulás eléréséről a Brahman és Atman egységének megvalósításának vallásfilozófiai magasságába kezdett átalakulni.

Preklasszikus

A jóga a spirituális gyakorlás egyik módjává válik

Kr. e. hatodik században két nagy ember született Indiában. Az egyik a jól ismert Buddha, a másik pedig Mahavira, a hagyományos indiai dzsain szekta alapítója. Buddha tanításait a „Négy Nemes Igazság”-ként lehet összefoglalni: szenvedés, eredet, megszűnés és út. Buddha tanításainak mindkét rendszere széles körben ismert az egész világon. Az egyiket „Vipassana”, a másikat „Samapatti”-nak hívják, és magában foglalja a híres „Anapanasati”-t is. Ezenkívül Buddha létrehozott egy alapvető spirituális gyakorlati keretet, a „Nyolcrétű Ösvényt”, amelyben a „helyes megélhetés” és a „helyes erőfeszítés” többé-kevésbé hasonló a rádzsa jóga előírásaihoz és szorgalmához.

Mahavira szobra, a dzsainizmus megalapítója Indiában

Mahavira szobra, a dzsainizmus megalapítója Indiában

A buddhizmus az ókorban széles körben népszerű volt, és a meditáción alapuló buddhista gyakorlati módszerek Ázsia nagy részében elterjedtek. A buddhista meditáció nem korlátozódott bizonyos szerzetesekre és aszkétákra (szadhukra), hanem számos világi ember is gyakorolta. A buddhizmus széles körű elterjedése miatt a meditáció népszerűvé vált India szárazföldjén. Később, a 10. század végétől a 13. század elejéig közép-ázsiai török ​​muszlimok szállták meg Indiát és telepedtek le ott. Súlyos csapást mértek a buddhizmusra, és erőszakkal és gazdasági eszközökkel kényszerítették az indiaiakat az iszlámra való áttérésre. A 13. század elejére a buddhizmus kihalóban volt Indiában. Kínában, Japánban, Dél-Koreában és a délkelet-ázsiai országokban azonban a buddhista meditációs hagyomány megmaradt és fejlődött.

Az i. e. 6. században Buddha bevezette a (vipasszanát), amely a 13. században eltűnt Indiában. A muszlimok megszállták és rákényszerítették az iszlámot. Az i. e. 8. század és az i. e. 5. század közötti klasszikus vallási Upanisadokban nincs ászana, amely egy általános gyakorlási módszerre utalna, amely teljesen megszabadíthat a fájdalomtól. Két népszerű jógaiskola létezik, nevezetesen: a karma jóga és a gjána jóga. A karma jóga a vallási rituálékra helyezi a hangsúlyt, míg a gjána jóga a vallási szentírások tanulmányozására és megértésére összpontosít. Mindkét gyakorlási módszer lehetővé teheti az emberek számára, hogy végül elérjék a megszabadulás állapotát.

Klasszikus korszak

Kr. e. 5. század – Kr. u. 2. század: Fontos jógaklasszikusok jelennek meg

Nő jógázik tökéletes pózban

A Védák általános feljegyzéseitől Kr. e. 1500-ban, a jóga egyértelmű feljegyzésein át az Upanisadokban, egészen a Bhagavad Gítá megjelenéséig befejeződött a jógagyakorlat és a Védánta filozófia egyesítése, amely főként az istenivel való kommunikáció különféle módjairól szólt, és tartalma magában foglalta a rádzsa jógát, a bhakti jógát, a karma jógát és a dzsnyána jógát. Ez tette a jógát, egy népi spirituális gyakorlatot, ortodoxsá, a gyakorlat hangsúlyozásától a viselkedés, a hit és a tudás együttéléséig.

Kr. e. 300 körül az indiai bölcs, Patandzsali megalkotta a Jóga Szútrákat, amelyekre az indiai jóga valóban épült, és a jóga gyakorlatát hivatalosan nyolcágú rendszerként definiálták. Patandzsalit a jóga megalapítójaként tisztelik. A Jóga Szútrák a test, az elme és a lélek egyensúlyának eléréséről szólnak a spirituális megtisztulás révén, és a jógát olyan gyakorlási módként definiálják, amely elnyomja az elme szeszélyességét. Vagyis: a szamkhja gondolkodás és a jógaiskola gyakorlatelméletének csúcspontja, szigorúan be kell tartani a nyolcágú módszert a megszabadulás eléréséhez és a valódi énhez való visszatéréshez. A nyolcágú módszer a következő: "Nyolc lépés a jóga gyakorlásához; önfegyelem, szorgalom, meditáció, légzés, az érzékek uralása, kitartás, meditáció és szamádhi." Ez a rádzsa jóga központja és a megvilágosodás elérésének egyik módja.

Posztklasszikus

Kr. u. 2. század – Kr. u. 19. század: A modern jóga virágzása

A Tantra, az ezoterikus vallás, amely mélyreható hatással van a modern jógára, úgy véli, hogy a végső szabadságot csak szigorú aszkézissel és meditációval lehet elérni, és hogy a szabadságot végül az istennő imádata által lehet elérni. Úgy vélik, hogy mindennek van relativitása és kettőssége (jó és rossz, meleg és hideg, yin és yang), és a fájdalomtól való megszabadulás egyetlen módja az, ha összekapcsoljuk és integráljuk a testben lévő összes relativitást és kettősséget. Patandzsali – bár hangsúlyozta a testmozgás és a megtisztulás szükségességét – azt is hitte, hogy az emberi test tisztátalan. Egy igazán megvilágosodott jógi megpróbál megszabadulni a tömeg társaságától, hogy elkerülje a beszennyeződést. A (Tantra) Jógaiskola azonban nagyon nagyra értékeli az emberi testet, hiszi, hogy Siva isten létezik az emberi testben, és úgy véli, hogy a természetben minden dolog eredete a szexuális erő, amely a gerinc alatt található. A világ nem illúzió, hanem az isteniség bizonyítéka. Az emberek a világ megtapasztalásán keresztül kerülhetnek közelebb az isteniséghez. Előnyben részesítik a férfi és női energia szimbolikus módon történő kombinálását. Nehéz jógapózokra támaszkodnak, hogy felébresszék a testben rejlő női erőt, kinyerjék azt a testből, majd egyesítsék a fejtetőn található férfi erővel. Jobban tisztelik a nőket, mint bármelyik jógi.

Elismerés | A tantra követése: Az istenek imádatának vizsgálata az ősi jógában és szobrokban

A Jóga Szútrák után ez a posztklasszikus jóga. Főként a Jóga Upanisadokat, a Tantrát és a Hatha Jógát foglalja magában. 21 Jóga Upanisad létezik. Ezekben az Upanisadokban a tiszta megismerés, az érvelés és a meditáció nem az egyetlen módja a megszabadulás elérésének. Mindegyikhez el kell érni a Brahman és az Atman egységének állapotát fiziológiai átalakuláson és spirituális élményen keresztül, aszketikus gyakorlati technikák segítségével. Ezért a diétázás, az önmegtartóztatás, az ászanák, a hét csakra stb., mantrákkal kombinálva, kéz-test...

Modern korszak

A jóga olyannyira fejlődött, hogy világszerte széles körben elterjedt fizikai és mentális testmozgási módszerré vált. Indiából Európába, Amerikába, Ázsia-Csendes-óceáni térségbe, Afrikába stb. terjedt el, és nagy tisztelet övezi a pszichológiai stresszoldásra és a fiziológiai egészség megőrzésére gyakorolt ​​nyilvánvaló hatásai miatt. Ugyanakkor folyamatosan fejlődtek a különböző jógamódszerek, mint például a hot jóga, a hatha jóga, a forró jóga, az egészségügyi jóga stb., valamint néhány jógamenedzsment tudomány is. A modern korban is vannak olyan nagy hatású jógaszemélyiségek, mint Iyengar, Swami Ramdev, Zhang Huilan stb. Tagadhatatlan, hogy a régóta fennálló jóga egyre nagyobb figyelmet fog kelteni az élet minden területéről.

Különböző embercsoportok sportolnak

Ha bármilyen kérdése van, vagy többet szeretne megtudni,kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot


Közzététel ideje: 2024. dec. 25.

Küldd el nekünk az üzeneted: