A jóga egy jól ismert gyakorlat, amely az ókori Indiából származik. Amióta az 1960-as években Nyugaton és világszerte népszerűvé vált, az egyik legkedveltebb módszerré vált a test és az elme ápolására, valamint a testmozgásra.
Tekintettel arra, hogy a jóga a test és az elme egységét, valamint az egészségügyi előnyeit hangsúlyozza, az emberek lelkesedése a jóga iránt folyamatosan növekszik. Ez a jógaoktatók iránti nagy keresletet is jelenti.
Brit egészségügyi szakemberek azonban a közelmúltban arra figyelmeztettek, hogy egyre több jógaoktató küzd súlyos csípőproblémákkal. Benoy Matthews gyógytornász jelentése szerint sok jógaoktató komoly csípőproblémákkal küzd, sokan közülük műtéti kezelést igényelnek.
Matthews megemlíti, hogy jelenleg havonta körülbelül öt jógaoktatót kezel különféle ízületi problémákkal. Ezek közül az esetek némelyike olyan súlyos, hogy sebészeti beavatkozást igényel, beleértve a teljes csípőprotézist is. Ráadásul ezek az egyének meglehetősen fiatalok, körülbelül 40 évesek.
Kockázati figyelmeztetés
A jóga számos előnye ellenére miért szenved egyre több profi jógaoktató súlyos sérülést?
Matthews szerint ez összefüggésben lehet a fájdalom és a merevség összekeverésével. Például, amikor a jógaoktatók fájdalmat tapasztalnak gyakorlás vagy tanítás közben, tévesen a merevségnek tulajdoníthatják, és megállás nélkül folytathatják.
Matthews hangsúlyozza, hogy bár a jóga számos előnnyel jár, mint bármely testmozgás, a túlzásba vitel vagy a helytelen gyakorlás kockázatokkal jár. Mindenkinek más a rugalmassága, és amit az egyik ember el tud érni, az a másik számára nem biztos, hogy lehetséges. Fontos ismerni a határainkat és mértékletességet gyakorolni.
A jógaoktatók közötti sérülések másik oka az lehet, hogy a jóga az egyetlen testmozgási formájuk. Egyes oktatók úgy vélik, hogy a napi jógagyakorlás elegendő, és nem kombinálják azt más aerob gyakorlatokkal.
Ezenkívül egyes jógaoktatók, különösen az újak, akár napi öt órát is tartanak hétvégi szünetek nélkül, ami könnyen károsíthatja a szervezetüket. Például a 45 éves Natalie öt évvel ezelőtt a csípőporcát szakadta el az ilyen túlerőltetés miatt.
A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a jógapózok túl hosszú ideig tartó gyakorlása problémákhoz vezethet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jóga eleve kockázatos. Előnyei világszerte elismertek, ezért is népszerű világszerte.
Jóga előnyei
A jóga gyakorlása számos előnnyel jár, többek között felgyorsítja az anyagcserét, segít a test salakanyagainak eltávolításában és a test alakjának helyreállításában.
A jóga fokozhatja a test erejét és az izmok rugalmasságát, elősegítve a végtagok kiegyensúlyozott fejlődését.
Emellett számos fizikai és mentális betegséget is megelőzhet és kezelhet, mint például hátfájás, vállfájdalom, nyakfájás, fejfájás, ízületi fájdalom, álmatlanság, emésztési zavarok, menstruációs fájdalom és hajhullás.
A jóga szabályozza az egész testrendszer működését, javítja a vérkeringést, egyensúlyba hozza az endokrin funkciókat, csökkenti a stresszt és elősegíti a mentális jólétet.
A jóga további előnyei közé tartozik az immunitás erősítése, a koncentráció javítása, a vitalitás növelése, valamint a látás és a hallás javítása.
Azonban kulcsfontosságú, hogy szakértők irányítása alatt és a saját korlátaidon belül helyesen gyakoroljunk.
Pip White, a Chartered Society of Physiotherapy szakmai tanácsadója szerint a jóga számos jótékony hatással van a fizikai és mentális egészségre.
Azzal, hogy megérted a képességeidet és korlátaidat, és biztonságos kereteken belül gyakorolsz, jelentős előnyöket élvezhetsz a jóga gyakorlásában.
Eredet és iskolák
A jóga, amely évezredekkel ezelőtt az ókori Indiában keletkezett, folyamatosan fejlődött és fejlődött, számos stílust és formát eredményezve. Dr. Jim Mallinson, a jóga történetének kutatója és a Londoni Egyetem Keleti és Afrikai Tanulmányok Iskolájának (SOAS) vezető előadója szerint a jóga kezdetben a vallásos aszkéták gyakorlata volt Indiában.
Míg az indiai vallási gyakorlók továbbra is használják a jógát meditációra és spirituális gyakorlatra, a tudományág jelentősen átalakult, különösen az elmúlt évszázadban a globalizációval.
Dr. Mark Singleton, a SOAS modern jógatörténettel foglalkozó vezető kutatója elmagyarázza, hogy a kortárs jóga az európai torna és fitnesz elemeit integrálta, ami egy hibrid gyakorlatot eredményezett.
Dr. Manmath Gharte, a mumbai Lonavla Jóga Intézet igazgatója a BBC-nek elmondta, hogy a jóga elsődleges célja a test, az elme, az érzelmek, a társadalom és a szellem egységének elérése, ami belső békéhez vezet. Megemlíti, hogy a különböző jógapózok fokozzák a gerinc, az ízületek és az izmok rugalmasságát. A fokozott rugalmasság jótékony hatással van a mentális stabilitásra, végső soron megszünteti a szenvedést és belső nyugalmat eredményez.
Modi indiai miniszterelnök szintén lelkes jógagyakorló. Modi kezdeményezésére az Egyesült Nemzetek Szervezete 2015-ben létrehozta a Nemzetközi Jóga Napot. A 20. században az indiaiak a világ többi részével együtt nagy számban kezdtek el jógázni. Swami Vivekananda, egy kolkatai szerzetes nevéhez fűződik a jóga nyugati világban való megismertetése. 1896-ban Manhattanben írt "Raja Yoga" című könyve jelentősen befolyásolta a jógáról alkotott nyugati felfogást.
Manapság számos jógastílus népszerű, többek között az Iyengar jóga, az Ashtanga jóga, a Hot jóga, a Vinyasa Flow, a Hatha jóga, az Aerial jóga, a Yin jóga, a Beer jóga és a Naked jóga.
Ezenkívül egy híres jóga póz, a lefelé néző kutya, már a 18. században is dokumentált. A kutatók úgy vélik, hogy az indiai birkózók ezt a pózt használták birkózási gyakorlatokhoz.
Közzététel ideje: 2025. január 17.
